Az immunológia napja – Fókuszban a középiskolások

A felfedező kutatások gyakorlati alkalmazásáról – őssejtek terápiás felhasználásáról, a genetikai újraprogramozás rejtelmeiről – hangzottak el előadások az immunológia napjának központi rendezvényén a Magyar Tudományos Akadémián, amelyet az  MTA Immunológiai Osztályközi Tudományos Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság szervezett.

1

Az Európai Immunológiai Társaságok Szövetsége 2004-ben javasolta, hogy évente külön napot szenteljenek az immunológia tudományának. A kezdeményezéssel, amelyhez Magyarország 2005-ben csatlakozott, az immunológia jelentőségére kívánják a döntéshozók és a közvélemény figyelmét felhívni. Az idei hazai rendezvény témája – „Őssejtek immunológiája” – a 2012. évi orvosi Nobel-díjhoz kapcsolódik, amelyet annak bizonyításáért kapott a brit John B. Gurdon és a japán Shinya Yamanaka, hogy az érett sejtek pluripotens őssejtekké programozhatók vissza. Az ülésen tanáraik kíséretében nagy számban vettek részt középiskolások, mivelhogy a rendezvény célja az is, hogy felkeltsék a diákok érdeklődését az immunológia és a tudomány iránt.

2

“A fiatalok állnak a fókuszban, mert a középiskolások jelentik a kutatói utánpótlást. Fontos, hogy megismertessük a diákokkal a tudományos eredményeket, a kutatói hivatás szépségeit. Nem kevésbé fontos azonban, hogy a közvélemény számára nyilvánvalóvá tegyük, mennyire része kultúránknak a tudás, a tudomány, amely nélkül napjainkban egyetlen társadalom sem képes működni” – hangsúlyozta köszöntőjében Pálinkás József, az MTA elnöke.

     Madarász Emília, az MTA doktora, egyetemi tanár, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Idegi Sejt- és Fejlődésbiológiai Kutatócsoportjának vezetője előadásában bemutatta, milyen “misztikus” utat járnak be fejlődésük során az őssejtek: Miként válnak az embrionális őssejtből “elkötelezett” őssejtté, azaz magzati szöveti őssejtté, majd érett, differenciált sejtekké. Beszélt az őssejtterápiával kapcsolatos hiedelmekről, veszélyekről is: Az őssejteknek nagyon sok formája ismert, és nem lehet tudni, milyen környezeti feltételek szükségesek ahhoz, hogy a kívánt módon fejlődjenek. Jelenleg beültetésük egyetlen formája sikeres, a csontvelő-transzplantáció, amikor saját sejtképző környezetükbe, a vérképző szervekbe kerülnek. A kutató a tavalyi Nobel-díj kapcsán kitért az indukált pluripotens őssejtekre is (iPS), az eljárást a személyre szabott orvoslás irányába tettfantasztikus előrelépésnek nevezte.

     Kriván Gergely, az MTA köztestületének tagja, a Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Csontvelőtranszplantációs Szakrendelőjének vezető főorvosa az őssejtek hematológiai felhasználását ismertetve rámutatott: Egy hónappal ezelőtt végezték el a világban az egymilliomodik csontvelő-átültetést. Magyarországon évente körülbelül 300 felnőttön és 50 gyermeken végzik el a beavatkozást.

     Zeher Margit, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem OEC III. sz. Belgyógyászati Klinikájának igazgatója az autoimmun betegségekről beszélt, amelyeknek jelenleg közel százféle fajtáját ismerik. “Gyakorlatilag nincs olyan szerv, amelyet ne támadna meg a betegségre jellemző krónikus gyulladásos folyamat” – emelte ki a professzor. E betegségcsoportba egyebek mellett olyan kórképek tartoznak, mint a sokízületi gyulladás, az 1-es típusú diabétesz vagy a szklerózis multiplex.

“Kezelésük komoly kihívást jelent az orvos számára, annak ellenére, hogy az utóbbi években nagy előrelépést jelentett a biológiai terápia elterjedése. A betegek 30 százaléka ugyanis nem reagál a kezelésre – emelte ki Zeher Margit, aki egyes páciensek esetében célravezetőnek tartaná az őssejtterápiát. – Ezek nem őssejtbetegségek, de a betegek meghatározott csoportjánál segíthet, mert hatásukra átprogramozódik az immunrendszer működése.”

     Kobolák Julianna, az MTA köztestületének tagja előadásában a genetikai újraprogramozás témájával foglalkozott, felvázolva, milyen módszerekkel lehet bőrsejtekből idegsejteket előállítani.

 

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?