Nemzeti Összetartozás Napja

nemzeti

 

 

A Parlament négy évvel ezelőtt, május végén az elsők között fogadta el a 2010. évi XLV. törvényt a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről, mely a trianoni békediktátum 90. évfordulójáról megemlékezve a magyarság történetének e szomorú dátumát a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

Ezen a napon fontos, hogy megemlékezzünk az ország nagyjairól. Az alábbiakból kiderül, kik voltak azok az egykori magyar orvosok, akik sokban hozzájárultak az orvostudomány fejlődéséhez. – összegyűjtötte: Dublecz Anett

Semmelweis Ignác (1818 – 1865)

A budai szülész-nőgyógyász az anyák megmentőjeként vonult be az orvostudomány történetébe: megfejtette a gyermekágyi láz kóroktanát. Rájött, hogy egy olyan fertőző betegségről van szó, melynek kórokozója bomlott szerves anyag, ami az orvos kezéről kerül a szülő nő érrendszerébe. Ennek megelőzésére klórmészoldatos kézmosást írt elő.Semmelweis

 

Goldberger József (1874 – 1929)

Sokan az első klinikai epidemiológusnak nevezik. 1914-ben kezdte pellagrával – pelle agra = durva bőr – kapcsolatos vizsgálatait. Vizsgálatai során rájött, hogy a pellagra táplálkozással összefüggő hiánybetegség. Neki köszönhetően tudjuk ma már, hogy az ekcémaszerű tüneteket, valamint emésztési zavarokat okozó betegség hátterében a B6-vitamin hiánya áll.Golberger

 

Bárány Róbert (1876 – 1936)

Magyar származású orvos, egyetemi tanár. Apja, Bárány Ignác még fia születése előtt vándorolt ki Várpalotáról Bécsbe. Bárány Róbert 1914-ben kapott Nobel-díjat a füllel és az egyensúlyérzékeléssel – a vesztibuláris apparátus fiziológiájával és kórtanával – kapcsolatos munkásságáért.Bárány

 

Schick Béla (1877 – 1967)

Balatonbogláron született, orvosi tanulmányait Grazban végezte. A diftéria nevű súlyos gyermekbetegség iránti fogékonyság felismerésére dolgozott ki bőrreakciót, amely Schick-próba néven vonult be az orvosi gyakorlatba.Schick

 

Szent-Györgyi Albert (1893 – 1986)

Budapesten született, orvosi oklevelét a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerezte. Neve a C-vitamin kapcsán vált közismertté, melyet paprikából állított elő, és megállapította a vitamin kémiai természetét is. Többek között jelentős szerepet játszott a citrát-kör felfedezésében is. Munkásságáért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjat kapott.Szent-Györgyi


 

Békésy György (1899 – 1972)

Budapesti születésű biofizikus, iskoláit diplomata apja munkája miatt számos országban végezte. Nobel-díját 1961-ben kapta meg a belső fülben lévő csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért.Békésy

 

Selye János (1907 – 1982)

Osztrák-magyar származású belgyógyász, vegyész. Stresszelmélete révén vált világhírűvé. Észrevette, hogy különböző betegségekben szenvedő betegek sok hasonló tünetet produkálnak. Feltételezte, hogy a tüneti egyezések a szervezet egyfajta általános válaszai a betegségekkel szemben. Ezt a tünetegyüttest stressz-szindrómának, vagyis GAS-nak – generális, azaz általános adaptációs szindrómának – nevezte .Selye

 

Szász Tamás István (1920 – 2012)

Budapesten született, pszichiáter és akadémikus. A pszichiátria erkölcsi és tudományos alaptételeinek, illetve az orvostudomány társadalom feletti kontrolljának ismert kritikusa. Gyógyításról alkotott nézeteinek alapját képezi a gondolat, miszerint mindenkinek megvan a joga saját testének, pszichéjének birtoklására, a kényszermentes létre.Szász

 

 

Legyünk büszkék arra, hogy Magyarország ennyi híres orvost adott a tudós világnak, akiknek munkássága a mai napig nagyban hozzájárul a betegek gyógyításához. Köszönjük nekik! S ezzel egyidejűleg a mai orvosoknak, tudósoknak sok sikert kívánunk a munkájukhoz!

a Lovassy egészség-honlap szerkesztői

forrás: www.femina.hu

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?