A Szív Világnapja
A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány minden évben szeptember utolsó vasárnapján hívja fel a figyelmet a szív és érrendszeri megbetegedések kiemelkedő gyakoriságára, a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerekre. 2014. szeptember 28.-án 10 órától a Városligetben rendezik meg a Szívünk Napját.
2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a szív világnapját, Magyarország a kezdetektől csatlakozott a kezdeményezéshez. Több mint 100 országban tartanak programokat ezen a napon.
Magyarország lakossága Európát tekintve egészségügyi szempontból, igen kedvezőtlen helyet foglal el.
A szív és érrendszeri betegségeknek több áldozata van évente hazánkban, mint valamennyi más betegségnek, balesetnek és halálesetnek összesen.
Az utóbbi években valamelyest csökkenő tendenciát mutat a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás aránya, míg a daganatos betegségeké emelkedik.
A keringésmegállások döntő hányadát hirtelen szívhalál okozza, kórházon kívül az esetek 65-85 %-ban ritmuszavar, ún. kamrafibrilláció áll a háttérben. Habár legtöbbször szívbetegeket érint, tudni kell, hogy hirtelen szívhalál bárhol, bárkinél – akár figyelmeztető jel nélkül is – bekövetkezhet. A keringésmegállás előrehaladtával 4-5 perc után már maradandó károsodások indulnak el. Ezért a túlélés egyetlen esélye az azonnal megkezdett újraélesztés. A kamrafibrilláció egyetlen hatásos kezelése a defibrillálás, sajnos külső automata defibrillátorok (AED) igen kevés helyen állnak csak rendelkezésünkre. Minden egyes defibrilláció nélkül eltelt perccel csökken a beteg túlélési esélye. Újraélesztés mellett percenként 3-4%-kal, újraélesztés nélkül percenként 7-10%-kal. Napi 70 honfitársunk hal hirtelen szívhalált, akikből szakértők szerint legalább 35 menthető lenne, ha a helyszíni elsősegély nyújtás jól működne. Ma a hirtelen szívhalál túlélési valószínűsége csupán 2-3 %.
Egy szakmai program alapján a IX. kerületben, ahol aktív dolgozó, egészséges egyéneket a munkahelyükön keresték fel és komplex szűrést végeztek, a vizsgáltak több, mint 25%-nál találtak komoly magasvérnyomást vagy magas koleszterinértéket. Ezért rendkívül fontos a szűrővizsgálatok szükségességét kiemelnem. Ezek a vizsgálatok a páciens számára nem járnak veszéllyel, maximum 2 órát vesznek igénybe.
A magyar nők az Európai Uniós férfiaknál is gyakrabban veszítik életüket a keringési rendszer megbetegedéseiből kifolyólag, holott az Unió országaiban a férfiak háromszor gyakrabban halnak meg ilyen jellegű megbetegedésekben, mint országuk nőtagjai. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nők halálozásának 57%-át szív- és érrendszeri betegségek okozzák, míg a férfiak csoportjában ezek a betegségek 45%-ban felelősek a halálozásért. Nőknél ráadásul máshogy jelentkezhetnek a szívinfarktus tünetei,amik félrevezetőek lehetnek. Nőknél gyakran nem ismerik fel időben, illetve tévesen gyomor vagy bélrendszeri betegségnek diagnosztizálják azt. Tünetei:
- légszomj (58 százalék),
- gyengeség, bágyadtság (54 százalék),
- szokatlan, indokolatlan kimerültség (43 százalék),
- hányinger,
- szédülés,
- alsó mellkasi fájdalom,
- felső gyomortáji diszkomfort érzet,
- állkapocsba,karba sugárzó fájdalom
- hátfájás.
Tanulmányok megállapították, hogy kilenc olyan tényező lehet felelős a szívinfarktus kialakulásának 90 százalékáért, amelyek életmód-változtatással és akár gyógyszerek segítségével kezelhetőek. Ez a 9 rizikófaktor:
- dyslipidaemia (a lipidek [zsírok] normálisnál magasabb szintje a vérben)
Normálérték: Összkoleszterin szint: 5.2 mmol/L >
HDL (ún.védő) koleszterin: nők: 1.1 mmol/L < férfiak: 0.9 mmol/L <
LDL (káros) koleszterin: 3.4 mmol/L >
- dohányzás
- cukorbetegség (magas vércukorszint)
- magas vérnyomás (szisztolés vérnyomás [első érték] nagyobb 130 Hgmm-nél, vagy a diasztolés vérnyomás [második érték] nagyobb 85 Hgmm-nél)
- haskörfogat ( ha nagyobb 102 cm-nél)
- alkohol fogyasztás
- sportolás (élsport rizikótényező !)
- gyümölcsfogyasztás (átlagosan kevesebb gyümölcsöt fogyasztunk a kelleténél)
- pszichoszociális tényezők.(anyagi helyzet,lakhatás,család,közösségben elfoglalt hely stb.)
Ma Magyarországon majd minden második embernek magas a koleszterinszintje. Ennek ismeretében elgondolkodtató, hogy mégis a felnőttek háromnegyede soha nem méreti a koleszterinszintjét és nem tudja, hogy mi tekinthető egészséges, normál értéknek.
A legfrissebb adatok szerint a lakosság 89 százaléka tudja, hogy megfelelő életmóddal megelőzhető a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, ám semmit sem tesz egészsége érdekében. Míg a stressz és az egészségtelen étrend – mint a magas vérnyomás kockázati tényezői – erősen élnek a köztudatban, a dohányzást és a túlsúlyt, mint kockázati tényezőt a lakosság kisebb része említi spontán módon.
A szív- és érrendszeri betegségek napjaink egyik vezető halálokának számítanak, amelyek világszerte közel minden harmadik haláleset hátterében állnak. Európában még rosszabb a helyzet, ahol az összes halálozás mintegy feléért ez a betegségcsoport felelős, hazánkban pedig első a halálozási okok statisztikájában. Hazánkban csaknem 2,5 millió ember szenved magas vérnyomásban, 1 millióan cukorbetegek. A lakosság több mint fele pedig túlsúlyos.
A szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése és az egészségtudatosság növelése az egész társadalom, mindannyiunk érdeke.
Források:
