Szívbetegségek

Szívritmuszavar, szívinfarktus, szívelégtelenség, szívizomgyulladás, szívburokgyulladás, koszorúér-betegség. Ezekről a betegségekről már mindenki hallott. De vajon tudjuk-e, hogy pontosan mit is jelentenek? A következő cikkben részletesen írunk ezen betegségek kialakulásáról, és arról, hogy mit tehetünk szívünk védelme érdekében.

Szívünk betegségeit alapvetően 3 fő csoportba oszthatjuk: a veleszületett szívhibák, a gyulladásos szívbetegségek, valamint a koszorúerek megbetegedését követő szívbetegségek.

A) Veleszületett szívhibák

A szív- és érbetegségek kis részét teszik ki, jelentőségük mégis nagy. Minden ezer újszülött közül átlagosan hét szívhibával születik. Régebben gyógyíthatatlannak gondolták ezeket, mára azonban többségüket szívműtéttel lehet gyógyítani. Fontos megemlítenünk, hogy a magzati lét kezdetén a szív egy együregű cső, négy-nyolc hetes korban a leggyorsabb a fejlődése, ezért az e legkritikusabb időszak a veleszületett szívbetegségek kialakulása szempontjából. A rubeola (rózsahimlő), és más vírusbetegségek az anya terhességének kezdetén nagyban megnövelik a veleszületett szívbetegségek kialakulását. Tünetei az ajkak, a bőr, a körmök szederjeskék színei, körömperc megvastagodása, fáradékonyság és a vörösvértestek számának megnövekedése. Leggyakoribb ide tartozó betegségek a kamrai sövényhiány és a pitvari sövényhiány.

B) Gyulladásos szívbetegségek

A szív fala három részből tevődik össze: szívburok, szívizom, szívbelhártya. Ezek külön-külön és együttesen is megbetegedhetnek, így kialakulhat szívbelhártya- (endocarditis), szívizom- (myocarditis) és szívburokgyulladás (pericarditis). A szívbelhártya-gyulladás a billentyűk működésének zavarát okozza, szívizomgyulladás esetén a szív összehúzódásának ereje csökken, szívburokgyulladás következtében összenövések, hegesedések alakulnak ki.

• A szívbelhártya-gyulladás

Tünetei esetenként láz, izom- és ízületi fájdalom, hidegrázás, fogyás, verejtékezés, előfordulhat végtag-gyengeség, bénulás, beszéd- és látászavar, agytályog, agyhártyagyulladás, erős fejfájás, esetleg vérvizelés és veseelégtelenség, a bőrön, a köröm alatt, a talpon bevérzések, bal oldali hasi fájdalom, lépinfarktus és megnagyobbodott lép, szívzörej, fulladás, nehézlégzés, jelentősen csökkent fizikai teljesítőképesség, fáradékonyság, lábdagadás. Kezelése antibiotikummal vagy szívműtéttel lehetséges. Megelőzése gyógyszerekkel lehetséges, esetleg a szájhigénia megtartásával, pattanások kezelésével, körömrágás és az intrauterin fogamzásgátló kerülésével.

• A szívizomgyulladás

Ha enyhe lefolyású szívizomgyulladásról van szó, akkor tünetmentes, ellenkező esetben azonban rossz közérzet, vírusos fertőzés kiváltotta tünetek, mellkasi fájdalom, rendellenes szívritmus (akár hirtelen halált is okozhat), légszomj, folyadék-visszatartás, duzzadt láb, boka és lábfej, kimerültség jelentkezhet. Felnőttkorban összekeverhető a szívinfarktus tüneteivel, gyermekek esetében tünetei lehetnek még a kékes vagy szürkés bőrszín, láz, ájulás, nehézlégzés, gyors légzés, szívzörej, és étvágytalanság. Kezelése elsősorban a sok pihenés és a fizikai aktivitás mérsékelése, kevesebb só fogyasztása, gyógyszeres kezelés, kórházi ellátás, súlyosabb esetben beültethető defibrillátor behelyezése.

• A szívburokgyulladás

Leggyakoribb tünete a mellkasi fájdalom, ami éles, szúró fájdalom, átsugározhat a hátba, nyakba, karba, és belégzéskor fokozódhat, fekve erősebb, előredőlve enyhébb. Kialakulhat láz, hidegrázás és izomfájdalom is. Kezelése gyógyszerekkel lehetséges.

C) A szív koszorúereinek betegségei

A koszorúerek felelősek a tápanyagok és az oxigén eljutásáért a szívhez, ezért megbetegedésük a szívizom oxigénellátását károsítják. Két jellemző betegsége az angina pectoris valamint a szívinfarktus (szívtrombózis). Az angina pectoris esetében a szíverek merevebbek, szorító szívfájdalom jelentkezik. Szívinfarktus esetében először koszorúér szűkület alakul ki, majd a szűk érszakasz hirtelen elzáródik, erőteljes szívfájdalom lép fel.

• Az angina pectoris

Tünetei torokfájás, hátfájás, hányinger, mellkasi fájdalom, fulladás, nehézlégzés, verejtékezés és szorító fájdalom. Ezek a tünetek rohamszerűen jelentkeznek. Az első ilyen roham rendkívül ijesztő, ezért érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni. A tünetek nitroglicerines gyógyszerrel enyhíthetőek. Kezelése lehet gyógyszeres kezelés, értágítás vagy bypass műtét. Az anginás rohamot gyakran váltja ki fokozott fizikai igénybevétel, stresszhelyzet, fokozott érzelmi állapot, helytelen táplálkozás, túl sok étel. Az anginás betegek általában érzékenyebbek az időjárási frontokra, nem szeretik a hideget és a szelet.

• A szívinfarktus

Tünetei nyomásérzés a mellkas közepén, kisugárzó fájdalom a mellkasból (váll, kar, hát, fogak és állkapocs irányába), egyre sűrűsödő mellkasi fájdalmak, folyamatosa fájdalom a has felső részén, légszomj, izzadás, megsemmisülés érzés, ájulás, hányinger, hányás. Kezelésének legfontosabb része az életmód megváltoztatása, angina pectoris-os tünetek esetén gyógyszeres kezelés. Okai lehetnek dohányzás, magas vérnyomás, zsíros étrend, vér-zsír eltérések (koleszterin), cukorbetegség, nőknél ösztrogénhiány, stresszes életmód, genetikai hajlam, elhízás, mozgásszegény életmód, horkolás miatti éjszakai légzéskimaradás, túlzott kávé- és alkoholfogyasztás. Szövődményei lehetnek a szívritmuszavar és a szívelégtelenség.

– A szívritmuszavar

Szívritmuszavar esetén a szív szabálytalanul ver, túl lassan vagy túl gyorsan dobog.

Tünetei szédülés, mellkasi fájdalom, légszomj, ájulás, túl gyors vagy túl lassú szívverés, szabálytalan szívverés, fáradtságérzet. (A pulzus normál értéke 60 és 100 közé tehető.) Kezelése gyógyszeres kezelés, vagy beültethető készülékekkel (pl. pacemaker) lehetséges. Okai a szívinfarktuséval azonosak.

– A szívelégtelenség

Szívelégtelenség esetén a szív nem tud a szervezet tápanyag és oxigén igényét kielégítő mennyiségű vért pumpálni. A szív bármely károsodása miatt kialakulhat.

Tünetei hányinger, gyengeség, émelygés, fáradékonyság, bágyadtság, mellkasi fájdalom, légszomj mozgás közben, terhelhetőség gyengülése, szűnni nem akaró köhögés, rózsaszín és habos köpet, ödéma a lábszáron és a bokán, felhalmozódott folyadék a hasüregben, súlygyarapodás, rossz étvágy, koncentrációképesség gyengülése, szívverés szabálytalansága, szapora szívverés. Kezelése gyógyszeres kezelés, műtéti beavatkozás vagy segédeszközök beültetése (pl. szívpumpa).

 

when you fall in love

Mit tehetünk ellene?

Annak érdekében, hogy csökkentsük a megbetegedés veszélyét, tudunk tenni.

  • Az első és legfontosabb, hogy ismerjük a szívbetegségeket és a velük járó tüneteket. Fontos tudnunk, hogy a családban előfordult-e korábban valamilyen szívbetegség, ekkor ugyanis a kockázat nő. Ha szívünk betegségére utaló jelet veszünk észre magunkon, azonnal forduljunk orvoshoz! Számos olyan készítmény ismert, amivel csökkenthetjük a megbetegedés veszélyét, ezekről kérjük ki orvosunk véleményét.
  • A magas vérnyomás a legrettegettebb szívbetegség, a szívroham egyik legnagyobb veszélyeztető tényezője. Vérnyomásunkat rendszeresen ellenőrizni kell, és ha magas vérnyomás tapasztalható, orvoshoz kell fordulni, hogy megfelelő kezelésben részesüljünk.
  • A magas koleszterin a szívroham másik igen fontos kockázati tényezője. A megemelkedett LDL koleszterin igen ártalmas lehet, ezért ezt is gyakran kell ellenőriztetni, szükség esetén kezeltetni. A koleszterinszint életmód változtatással is jelentősen csökkenthető.
  • A cukorbetegek háromnegyede szív- és érrendszeri betegségekkel küzd, azonban a vércukorszint rendszeres ellenőrzésével és az előírt gyógyszerezéssel tehetünk a kockázat csökkentésére.

A szívbetegségek egyik fő oka a helytelen életmód, annak ellenére, hogy ez ellen egy kis változtatással könnyen tehetünk:

  • Az ideális étrend kialakítása nagyon fontos. Ebben szerepel sok teljes kiőrlésű gabona, zöldség, gyümölcs, hal, baromfihús, sovány hús és alacsony zsírtartalmú vagy zsírszegény tejtermék. Lényeges a nátriumbevitel, valamint ajánlott a nőknek legfeljebb napi egy egységnyi, a férfiaknak két egységnyi alkoholt fogyasztani.
  • A testmozgás alapvető fontosságú, heti öt napon harminc percnyi közepes intenzitású mozgás javasolt. Ez lehet több rövidebb mozgás is, például egy kis séta, vagy liftezés helyetti lépcsőzés.
  • Az egészséges testsúly elérése és fenntartása nem minden esetben könnyű, de a túlsúly nagyban megnöveli a szívroham kockázatát. A fogyást ideális esetben több testmozgással valamint kevesebb kalóriabevitellel érhetjük el.
  • A dohányzásról való leszokás legalább ötven százalékkal csökkenti a szívroham kockázatát.
  • A stressz és a depresszió olyan lelki betegségek, amelyek nagyban befolyásolják testünk épségét, ezért fontos, hogy a szívroham elkerülése érdekében próbáljuk minimálisra csökkenteni a stresszt és a depressziót.

Ezekkel a tényezőkkel tehát jelentősen segíthetjük szívünk megóvását.

„Az egészség a korona az ember fején, de csak a beteg láthatja meg azt.”

Tóth Kata Otília, Tóth Rebeka Bernadett (12.B)

Források:

http://www.csaladesegeszseg.hu

http://www.tromboziskozpont.hu

http://www.hazipatika.com

http://www.webbeteg.hu

http://szivinfarktus-szivritmuszavar.hu

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?