A zene és az egészség


A zene és az ember

„Jelképesnek tartom, hogy van szemhéjunk, de nincs fülhéjunk: nincs rá mód, hogy a bennünket körülvevő sokféle zajt kikapcsoljuk, vagy lehalkítsuk. Fülünk legmélyebb álmunkból is felriaszt, és csak a süket – aki érzésem szerint minden ember közül a legmagányosabb – tudja felfogni, milyen az a világ, ahol tökéletes csend uralkodik.”

Yehudi Menuhin

Életünk kezdetétől fogva mindnyájan szorosabb kapcsolatban állunk a zenével, mint hinnénk: a magzat hamarabb hall, mint lát; a méhen belüli „zenehallgatás”pedig serkenti a hosszú távú memória kialakulását.

Amíg egyéni zenei élményeink során a megszólaló hangok és harmóniák olyan állapotot gerjesztenek szervezetünkben, melyben szívesen tartózkodunk egész nap (mint pl. a mai tizenévesek és lejátszóik, fülhallgatóik), addig az együttes zenei élmény a társas kommunikáció, a beszélgetések élményéhez hasonlóan építően hat az emberre, s később teljes lényként tud részt venni saját és mások életében (pl. kórusok, amatőr zenei együttesek alkotói tevékenysége).

A kiváltott pozitív hatás azért lehet ilyen sokrétűen jótékony, mert művészeti ágak közül a zene talán a legkönnyebben elérhető és a legközvetlenebb. Körülvesz és meghatároz bennünket: mindennapos jelenléte életünkben észrevétlenül is óriási hatást gyakorol fizikai és lelki egészségünkre, életmódunkra, viselkedésünkre, személyiségünk fejlődésére.

Screenshot 2014-09-30 21.25.42

Első éveikben a kisgyermekek még a vizualitásnál is tartósabb és élénkebb érdeklődést
mutatnak a hangok és dallamok iránt.

A zene és a gondolkodás

“Megmondom én titkát kedvesem a dalnak:
önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.”

Babits Mihály

Mindnyájan más emlékeket és érzelmeket fűzünk a zenéhez. Mindenkiben más hangulatot keltenek és más gondolatokat ébresztenek egyes stílusok, előadók, melódiák és dalszövegek. Ezért alakul ki mindenkiben saját, egyedi zenei ízlésvilág.

A napjainkban nem túlzottan populáris klasszikus zene megbízható „hangulatmódosító” eszköz: csökkenti a stresszt, fokozza a kreativitást, serkenti az intellektuális aktivitást, azaz megfelelő zenei környezetet biztosít a gondolkodáshoz.

A meditációs dalok és hangfelvételek is hasonlóan fejtik ki jótékony hatásukat, ám a klasszikus zenével ellentétben inkább „kikapcsolnak” bennünket: miképpen a tenger hullámai és a vízcsobogás megnyugtat, a madárcsicsergés pedig jókedvre derít bennünket, akképpen lazít el a relaxációs zene.

Screenshot 2014-09-30 21.25.49

A zene a legexpresszívebb és leginspirálóbb művészeti ág.

A zene és a gyógyítás

„Miként a testnevelés a testnek bizonyos minőséget ad, éppúgy a zene is képes formálni a lelkületet, mert rá tud szoktatni bennünket az igazi örömre. A zene nemcsak műveltségre, a szórakozásra, hanem az erkölcsre és a lélekre is hat. A zene gyönyört, az erény pedig igaz örömöt, szeretet és gyűlöletet ad. A zene képes átformálni a lélek erkölcsi alkatát.”

Arisztotelész

Szívverésünk mélyebb élettani hatásokat is kifejez: egy tempós dal hallgatása közben pulzusunk 22 százalékkal, légzésünk pedig 50 százalékkal is megemelkedhet, míg egy lassabb ritmusú, szomorú darab a normális szint alá is viheti életműködésünk ugyanezen megnyilvánulásait.

Kedvenc, számaink meghallgatásakor gyakran eltűnik belőlünka stressz, az aggodalom és a félelem, mely rabláncon tartja teremtőképességünket, megújulásunkat – azok a dalok, amelyektől libabőrösek leszünk tehát egyfajta önkéntelen, meditatív zeneterápia eszközei.

Ugyanis régóta ismert tény, hogy a zene kedvezően hat különböző agyi tevékenységekre (kreatív gondolkodás, kognitív feladatmegoldás) és betegségekre (epilepszia, Parkinson-kór, Alzheimer-kór). Japán kutatók ismerték fel, hogy az agyban található dopamin nevű, az idegsejtek közt információt szállító (ún. neurotranszmitter) vegyületet a vérben található kalciumion segítségével serkenti hatékonyabb működésre, ezáltal csökkenti az agyi vérnyomást, s ezek alapján feltételezhető, hogy számos olyan betegség elleni küzdelemben segíthet, ahol a dopaminszint nem megfelelő.

Screenshot 2014-09-30 21.25.56

A zeneterápia képes javítani az egyén mozgásán, értelmi és érzelmi funkcióin,
nem utolsó sorban pedig növeli a beteg életkedvét.

A zene és a tanulás

„A zene hangzó matematika.”

Leonhard Euler

A zene és a zenélés nem csak az érzelmek kifejezésében vagy a kreativitás megélésében segít, de egyes kutatások és felmérések eredményei alapján még okosabbá is tesz bennünket: tudósok szerint a zenével már egészen kis korukban megismerkedő gyerekek egész életük során gyorsabb helyzetfelismerő, jobb szociális, rendszerező, tervező és problémamegoldó készséggel rendelkeznek társaiknál.

A bostoni gyermekkórházban tevékenykedő kutatócsoport vezetője, Nadine Gaab szerint a zene által fejlesztett kompetenciák még az IQ-nál is nagyobb mértékben befolyásolják a gyermekek életpályáját.Ezt támasztják alá a hatvanas-hetvenes évek magyar kutatásai és gyakorlati tapasztalatai (vö. Barkóczi Ilona–Pléh Csaba, dr. Eiben Ottó, Kokas Klára, Laczó Zoltán, Szakácsné Vida Mária kutatásai).

Agykutatások bizonyítják, hogy a két félteke különböző képességek elsajátításáért és gyakorlásáért felelős. A beszédközpont például a bal agyféltekéhez, a zenei képességek nagy része pedig a jobb agyféltekéhez kapcsolható. A két féltekét mintegy 200 millió idegrostból álló hálózat köti össze. Minél sűrűbb ez a hálózat, annál több szálon és annál gyorsabban áramlik az információ egyik agyféltekénkből a másikba – hogy minél jobban összekapcsolódjanak, az általuk irányított képességek arányos, állandó fejlesztésére van szükség.Ez azt jelenti, hogy az oktatásban az óvodások és kisdiákok zenei fejlesztése(ha – Kodály Zoltán szavaival élve – „teljes embereket” akarunk nevelni) legalább olyan jelentőséggel bír, mint a beszédkészség fejlesztése.

Screenshot 2014-09-30 21.26.03

Az ország legkiemelkedőbb gimnáziumaiban
kivétel nélkül színvonalas zenei oktatás folyik
és aktív zenei élet zajlik.


 

Készült: Ajka, 2014. szeptember
a Zene Világnapja (2014. október 1.) alkalmából az egeszseg.lovassy.hu számára


Szerző: Horváth András, 13/a, Lovassy László Gimnázium


Források: Forrai Katalin – Zenei nevelés
www.etk.pte.hu/files/tiny_mce/File/oktatas/…/zeneineveles.doc

Kodály Zoltán zenepedagógiai koncepciója
http://kodaly.hu/hu/kodaly_zoltan/koncepcio

http://www.bien.hu/igy-segitheti-a-zene-az-elmet/egeszseg/lelki-egeszseg/115536
http://www.csaladesegeszseg.hu/gyermekek-egeszsege/tudatos-szulo/a-zene-mint-gyogyito/
http://donna.hu/cikk/A-Zene-stresszoldo-hatasa/8101
http://www.egeszsegkalauz.hu/idoskor/demencia/a-zene-szerepe-a-demencia-megelozeseben-107672.html
http://hajraegeszseg.hu/cikk/2014-02-03/zene-megelozesre
http://www.rd.hu/A_klasszikus_zene_hihetetlen_ereje
http://www.szuloforum.hu/miben-segit-a-korai-zenei-neveles
http://tudnodkell.info/bizonyitottan-a-zene-is-lehet-pozitiv-hatasu/
http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/6880/zene-es-egeszseg

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?