Álmok útján

„Az álmok arra valók, hogy betörjenek a valóságba, hogy kegyetlen hirtelenséggel belevájjanak a valóság szövetébe, ha éppen arra van szükség. Arra valók, hogy energiát, fényt, eredetiséget leheljenek belé, amikor a középszerűség, a csúfság, az ostobaság sarába süpped.”

Sylvie Germain

Manapság sokunknak azért is van szüksége az alvásra, hogy kicsit elszabaduljunk a mindennapok problémáitól, és hagyjuk, hogy a dolgok történjenek, ahogyan akarnak. Álmunkban sokszor az történik, amit igazából is szeretnénk, ezért segít arra is rájönni akár, hogy mire is vágyunk igazán. Innen ered ez a népszerű mondás is: „Aludjunk rá egyet!”.   1

Ahhoz képest, hogy milyen misztikus az álmodás, és hogy milyen régóta érdekli az emberiséget, meglepően különös, hogy csak körülbelül 100 éve kezdtünk el vele komolyabban foglalkozni. Persze korábban is meghatározó volt, hiszen sokan hitték, hogy természetfölötti erő segítségével meg tudják álmodni a jövőt.

Először Rudolf Steiner fogalmazott meg ma is fontos kijelentéseket az álmokkal kapcsolatban a 20. század legelején. Szerinte az álmokban jellemzően nem az álomképek a lényegesek, hanem az érzések és a hangulatok. Úgy látta, hogy a képek és érzések az elmúlt napok emlékei, pontosabban a néhány napos emlékek régebbi emlékképzeteket is előhoznak. Az álmok többnyire szimbolikus formában és kaotikusan jelennek meg. Szerinte az álmokban az érzések váltják ki a képeket, ezért annak az álomfejtésnek nincs sok megismerési értéke, amely pusztán a képek alapján próbál magyarázatot keresni. (De az álmok érzések alapján történő megismerése sem bír nagy jelentőséggel, ha az ember nem képes érzéseire magasabb szempontból rátekinteni.) Ráadásul az álmok jelképrendszerében a kollektív hasonlóságok ellenére egyéni különbségek is vannak. Ugyanaz az érzés – például egy holnapi vizsgától való szorongás – egyénenként különböző szimbolikába öltözhet. Még egyazon személy esetén is napról napra változhat a szorongást kifejező álomtörténés.

Ezzel szemben pár évtizeddel később James Hillman egy másik megközelítéssel állt elő. Nem hitt abban, hogy az álmok véletlenszerű leképeződései az ébren töltött óráknak, vagy olyan titkos üzenetek, melyek az életvezetésben segíthetnek, ahogy Carl Gustav Jung gondolta szintén a 20. század legelején. Inkább úgy vélte, hogy „az álmok azt mondják meg, hol vagyunk, nem pedig azt, hogy mit tegyünk” (1979). Hillman a hagyományos álomértelmezési módszerek ellen érvel, melyek alappilléreit Sigmund Freud fektette le 1900-ban az Álomfejtés c. művében. Hillman híres mondása az álomtartalom megragadásával kapcsolatban: „Maradj a képnél”.

Steiner szemléletében érdemes kiemelni azt is, hogy megfigyelései szerint nappali éber tudatállapotunkban magukat az érzéseket is álmodjuk. Csak azért nem élünk át tudatosan képeket is az érzésekkel együtt, mert ekkor az érzékszervi érzékelés, gondolkodás és emlékezet is működik, melynek folytán képzeteket alkotunk az érzékelés folyamán és képzetek keletkeznek,merülnek fel az emlékeinkből is, amelyek intenzitása elnyomja az érzésekkel járó homályos, gondolatilag át nem látott képeket. Másrészt álomállapotban az egész testen eluralkodik az álomtudat, míg nappali éber állapotunkban ez az álomtudat csak az érzésekre terjed ki.2

Másfelől érdemes nem csak az álomértelmezéssel foglalkozni, hiszen arról nagyon sok könyvet írtak már, melyek sok mindenben különböznek. Az alapvető jelentéseket önmagunk is meg tudjuk érteni, például ha úszunk, vagy életünkért küzdünk álmunkban, akkor ébren is annyi dolgunk van, hogy csak az árral sodródunk, hatalmas stressz nehezedik ránk. Sokan misztikus, természetfölötti erőt tulajdonítanak az álmoknak, míg sokaknak meg sem fordul a fejében, hogy nem csak az előző napi vacsora okozta azt.

Érdekes tény, hogy ébredés után 5 perccel már csak az álmunk 50%-ára emlékszünk, míg további 5 perc után ez az adat mindössze 10%. Másik megemlítendő érdekesség, hogy az álmunkban nem jelennek meg teljesen idegen emberek. Mindenkivel, akit álmunkban látunk, már találkoztunk a valóságban is.3

„Álmodni nem olyan könnyű, mint hinnénk. Éppen ellenkezőleg. Veszélyes is lehet. Amikor álmodunk, hatalmas energiákat indítunk útnak, és tovább nem rejtegethetjük magunk elől az életünk valódi értelmét.”

Paulo Coelho

Érdemes tudományos szempontból is megvizsgálni, mi is történik velünk, mikor alszunk. Az alváskutatók az alvás folyamán mérték a szem körüli izmok és a végtagok mozgását, a szívritmust, valamint a légzés mélységét. Az alvás kezdetén az izmok állapota még az éber állapothoz hasonló, a szívritmus és a légzésszám azonban már csökken. Az alvásnak ezt az időszakát gyors szemmozgás nélküli (Non-Rapid-Eye-Movement, NREM) fázisnak vagy lassú hullámú alvásnak (LHA) nevezik. Az NREM fázis alatt áll helyre a szervezet energiája és ilyenkor szabadulnak fel a növekedési hormonok. Az NREM-től jól elkülöníthető a REM (Rapid Eye Movement – gyors szemmozgás) fázis, aminek ez a fő jellegzetessége. A légzés szabálytalanabb, gyorsabb és kevésbé mély. A szemek gyors mozgást végeznek mindenféle irányban, a végtagok izmai átmenetileg képtelenek a mozgásra. Az álmok túlnyomó többsége a REM fázisban történik. A vizsgálatok szerint ekkor az agynak azok a területei aktívak, amelyek a tanulásban, a gondolkodásban, a dolgok megszervezésében vesznek részt.

Egy alvási ciklus nagyjából 90-120 percig tart, ez alatt 4 NREM és 1 REM fázis különíthető el egymástól. Ilyen ciklusból egy éjszaka alatt 4-6 fordul elő. Az éjszaka előrehaladtával a mély NREM fázisok hossza csökken, a REM fázisok hossza növekszik.

Az egyes fázisok jellemzői:

  1. NREM fázis: átmenetet képez az éber és az alvó állapot között, az álmosságérzet fokozódik. Az elektromosan mérhető (elektro-enkefalográfia-EEG) agyhullámok és az izmok aktivitása lassul.
  2. NREM fázis: könnyű alvási periódus, mely alatt a szemmozgás abbamarad, az agyhullámok gyakorisága csökken, azaz lassulnak, a szívritmus és a testhőmérséklet csökken.
  3. NREM fázis: rendkívül lassú agyhullámok jellemzik. A vérnyomás csökken, a légzés lassul.
  4. NREM fázis: a legmélyebb alvás fázisa, az agy a leglassabb hullámokat állítja elő. Szemmozgás nincs, de a végtagizmok még képesek a mozgásra. Ebben a fázisban a legnehezebb felébreszteni valakit. A 3. és 4. fázis alapvető a test energiájának helyreállításában, és ekkor szabadulnak fel a növekedési hormonok is.
  5. REM fázis: erős agyi aktivitás jellemzi, ekkor álmodunk. A mozgatóizmok átmenetileg lebénulnak.

Egy alvási cikluson belül a fázisok sorrendje szigorúan kötött, és a következőképpen alakul: 1-2-3-4-3-2-1-5, majd kezdődhet a következő ciklus. Az 5.,vagyis REM fázisból a legkönnyebb felébredni, ez gyakran meg is történik néhány másodpercre (de erre nem emlékszünk). A sorrend olyannyira kötött, hogy ha például megpróbálunk valakit a 4. fázisban felébreszteni, az, mielőtt tudatára térne, gyorsan végigjárja a 3-2-1-5 fázisokat.

„Az álom a legjobb bizonyíték arra, hogy nem vagyunk olyan szorosan a testünkbe zárva, mint ahogy az látszik.”

Christian Friedrich Hebel

Több módszer is létezik az álmok befolyásolására, ezt hívjuk tudatos álmodásnak. És nyilván, mint a legtöbb tudományosan alá nem támasztott jelenséget, ezt is el kell hinni, ahhoz, hogy működjön. Az álmok befolyásolásáról valamint más személyek álmokban való befolyásolásáról szól az Eredet c. film is, amit csak ajánlani tudok.

„Egy álomnál sose tudjuk, hogy kezdődött, ugye? Valahogy mindig az események közepébe csöppenünk.”

Eredet c. film

4

Legközelebb, ha álmodunk, talán több is eszünkbe fog jutni annál, amit átéltünk, hiszen ez az emberi elme egyik misztikus csodája, melyet éjjelről éjjelre ki kell élvezni. Ezzel elszabadulhatunk egy olyan világba, ahol nincsenek mások, csak a saját érzelmeink.

 

Trón Réka 10.A

 

 

Források:

http://hu.wikipedia.org/wiki/James_Hillman#.C3.81lomanal.C3.ADzis
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rudolf_Steiner#Az_antropoz.C3.B3fia_fejleszt.C3.A9se
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81lom
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rapid_Eye_Movement
http://hu.wikipedia.org/wiki/Alv%C3%A1s#Alv.C3.A1sig.C3.A9ny
http://www.halaszpeter.hu/dokumentumok/Alv%C3%A1s%20%C3%A9s%20alv%C3%A1szavarok%20elektroenkefalogr%C3%A1fi%C3%A1ja_Hal%C3%A1szP%C3%A9ter.pdf
http://www.citatum.hu/kategoria/Alom

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?