A lélek tükre

A szem fénytörési hibái, szembetegségek és gyógyítási módjuk


1A szem, ahogy a népnyelv is magasztos szókapcsolattal illeti, bizony érzékszerveink egyik legfontosabbika. Mégis is kilépve az utcára megannyi „pápaszemes” ember jön velünk szembe. Felmerülhet hát a legtöbbünkben a kérdés: mégis miért szinte már népbetegség a gyenge látás? Mi is áll tulajdonképpen a szemüveg viselés hátterében? E kérdésköröket igyekszem körbejárni, s egyben a problémára megoldást keresni.

Először is érdemes tisztázni mi pontosan az éles látás (helyes fénytörésű = emmetrópiás szem): a tárgy pontjairól érkező fénysugarak a szembe ggkerülve, annak törőközegein (szaruhártya, csarnokvíz, lencse, üvegtest) áthaladva, irányukat megváltoztatva, a szemgolyó hátsó részén,az ideghártyán (retinán) találkoznak, s egyesülnek képpontokká. A fény hatására az ideghártyán a fényérzékeny receptorok aktiválódnak, és továbbküldik jelzéseiket a látóidegen át az agyba. Ha a rendszer valamelyik pontja sérül, az látászavart okoz.

Látásunk romlásának okai közt fellelhetünk genetikai tényezőket, rossz szokásokat, külön fajta betegségeket, de sokan már-már filozófiai határokat súroló elméleteket is társítanak a folyamathoz. A rossz látás leggyakoribb, mondhatni „kézzel fogható” oka mindenképpen az, ha a szem fénytörési képessége valamiért megváltozik. Ebben az esetben a fénysugarak a retina előtt vagy mögött sstalálkoznak és a látott kép elmosódik. Azzal a szemmel (myopiás szem), amely a beérkező sugarak a retina előtt egyesülnek, az egyén csak véges távolságon belül lát élesen, de távolra nem, azaz rövidlátó.Kezelése konkáv (homorú, minuszos) szemüveglencsével, vagy kontaktlencsével történik. Ha viszont a szemszaruhártyájának és szemlencséjének a törőereje kicsi a szem hosszához képest, a fénysugarak a retina mögött találkoznak, (hypermetrópiás szem), s az egyénhabár közelre nem, távolra viszont élesenll lát. Az ilyen egyének távollátók vagy más néven túllátók. Érdekesség, hogy az újszülöttek általában túllátóak, ami a fejlődés során többnyire fokozatosan megszűnik. Korrekciója konvex (pluszos) szemüveglencsével, vagy ugyancsak kontaktlencsével lehetséges. Van továbbá még egy, viszonylag ritka fénytörési hiba, amelyet szemtengelyferdeségnek neveznek. Ez a veleszületett elváltozás legtöbbször a szaruhártya (legkülső törőközeg) szabálytalansága miatt keletkezik, de akár a belső törőközegek eltérése is okozhatja. Az így keletkezett kép eltorzul, bizonyos irányban megnyúlik, elferdül. Korrigálni többnyire a szaruhártya szabálytalanságával ellentétes csiszolású (cylinderes) szemüveggel lehet.

E hibák kialakulásáért a gének felelnek leginkább, ugyanis ha felmenőink között többen küszködtek a rövid vagy éppen a távollátás problémájával nagy a valószínűsége, hogy előbb vagy utóbb minket is utolér a „családi nyavalya”. Többen úgy gondolják, hogy hosszas tevékenységük a televízió vagy a számítógép monitorja előtt okozza inkább mindezt. Nos, napjainkban teljes mértékben nem lehet okolni a modern technika vívmányait, hiszem már régóta nincs szükségünk színszűrő szemüvegre, védőszemüvegre, vagy különböző monitorra helyezhető szűrőkre. Azonban ha sokáig azonos fókusz távolságon belül használjuk szemünket tény, hogy rendkívül kimerítő munkát rovunk rá, s egyben elszoktatjuk a szemizmait a legalapvetőbb dolguktól, hogy folyamatosan idomuljanak a környezetünkhöz, s ez által fel tudjuk mérni azt az egészen távoli valamint egyaránt a néhány centiméter távolságban lévő pontokból. Egyszóval mindenképpen ajánlatos bizonyos (nagyjából óránkénti) időközönként, pihenőt, szemtornát tartanunk, ha már az imént említett elfoglaltságra szántuk el magunkat. Ugyan ez vonatkozik a félhomályban való olvasásra is, mely a legfrissebb kutatások alapján nem vezet látásromláshoz, de érdemes ugyanígy eljárnunk, ha el akarjuk kerülni a vörös szem és fejfájás kellemetlenségeit. Viszont, ha azt vesszük észre, hogy a betűk már homályosak szemeink előtt, ajánlott orvoshoz fordulni, s egy olvasószemüveget beszerezni, hiszen ha anélkül élvezzük tovább e remek hobbinkat, tovább ronthatjuk a helyzetet.  Továbbá negyven éves kor körül, ha azidáig nem is volt szükség szemüveg viselésére, érdemes felkeresni a legközelebbi szemészetet, hiszen ekkor kezdődnek a korral járó látás problémák, melynek oka a szemlencse fokozott megkeményedése és rugalmasságának csökkenése.

Számos egyéb olyan betegség létezik, amelyek a látás romlását idézik elő, szemüveggel nem lehet korrigálni a tüneteket. Jó részük azonban eredményesen kezelhető, feltéve, ha idejében észreveszik, ezért nem árt tisztában lenni velük.

  • Zöldhályog: A szem elülső részén, a lencse környékén termelődő folyadék (az ún. csarnokvíz) mennyisége felszaporodik. Növekedésével emelkedik a szemnyomás, amelynek veszélye, hogy a szemfenéken futó verőerecskék elnyomódnak, és nem tudják táplálni az ideghártya sejtjeit. A következmény: az érintett terület elpusztul, ami látáskieséshez, idővel csőlátáshoz vezet. Korai felismerés esetén szemcseppekkel, vagy a csarnokvíz elvezetésére szolgáló műtéttel a szemnyomás-emelkedés megszüntethető és a folyamat megállítható. A betegség idősebb korban gyakori, így javallott, hogy ötven éves kor felett évente egyszer megméressék a szemnyomásukat.
  • Szürkehályog: A szemlencse betegsége. Anyagcserezavarok miatt, rosszul kezelt cukorbetegség, ultraibolya sugárzás hatására a lencse állománya elszürkül, nem engedi át a fényt. Az betegnek káprázik a szeme erős fényben, vagy akár kettőslátása is lehet – miközben látása egyre homályosabbá válik. (Érdekesség: a kék színre tovább marad érzékeny a szem; sok festőnél az időskori „kék korszak” a szürke hályognak tulajdonítható.) Napjainkban egynapos bentfekvéssel járó műtéttel – műlencsebeültetéssel – tökéletesen megszüntethető a probléma.
  • Cukorbetegség, magas vérnyomás szövődményeként, illetve koraszülötteknél is bekövetkezhet látásromlás, szélsőséges esetben vakság. Oka, hogy az erek lefutása, szerkezete megváltozhat, apróbb vérzések figyelhetők meg.A szemfenéki vérzés kapcsán az idegek elpusztulhatnak, ami akár a látás elvesztéséhez vezethet. Azonban a rendellenes erek lézeres kezelésével a vérzés megakadályozható.
  • A retina pusztulását okozó időskori sárgafolt-elfajulás, melyre szemfenék-tükrözés során (egy speciális eszközzel az orvos megtekinti, milyen az érhálózat a retinán) deríthetnek fényt.

Megelőzésként pár tipp már említésre került, de egy fontos momentumot kihagytam a sorból. Az egyszerű táplálkozási és folyadékfogyasztási szokások megváltoztatásával, illetve vitaminok és ásványi anyagok (szelén, cink) célzott fogyasztásával is sokat tehetünk látásunk épségének megőrzéséért.A-vitamin (béta-karotin) a szem ideghártyájának a működéséhez elengedhetetlen, a szem képalkotásában játszik jelentős szerepet. Hiánya esetén romlik a szem sötéthez való alkalmazkodása, súlyosabb esetben az erős fényhez is nehezebben tud alkalmazkodni, végső stádiumban pedig, ha a vitaminhiány hosszantartó, vakság alakulhat ki. A C-vitamin, habár az immunrendszer vitaminja, javítja a sejteket is, és csökkenti a homályos látás, valamint az időskori szembetegségek kialakulásának kockázatát.Omega-3 és -6 zsírsavak (a szervezet által átalakítva) a szem folyadékháztartásának segítői, és belső nyomásának szabályozásában is részt vesznek. Ajánlott tehát heti rendszerességgel legalább egyszer halat fogyasztanunk, amely elősegíti szív- és érrendszerünk épségben tartását, tehát szemünk érdekében is kiemelkedően fontos tényező.A rendszeres szemtorna ugyancsak javasolt. Előnye, hogy könnyedén elsajátítható, s bárhol elvégezhető. Néhány gyakorlat:

  • Tekintgetés: A szemünkkel a fő irányokba (jobbra, fölfele, balra, lefele) tekintsünk mozdulatlan, egyenes fejtartás mellett, a szélső helyzetekben pedig pihentessük szemünket.
  • “Kancsalítsünk” az orrhegyre.
  • Pislogás gyengéd masszázs mellett: Pislogjunk tudatosan, valamint a szemünket és környékét enyhén masszírozzuk. A gyakorlattal cserélődésre serkentjük a könnyfilmet, javul a szemünk vérellátása, s a szem körüli izmok ellazulnak.
  • Takarásos gyakorlat: A feladat a gyenge, ellustult szem látásának fejlesztése, erősítése. Takarjuk le az erős, jó szemünket teljes mértékben egy megfelelő méretű, színű könnyen felragasztható öntapadós szemtapasszal vagy a szemüveg lencséjére rögzíthető takaró anyag segítségével.
  • Az alkalmazkodáshoz szükséges izomrendszerünk gyakorlata:Lényege egy fixált kép, szöveg távolítása-közelítése.
  • Lazító, „bambulási” gyakorlat: Cél a belső szemizmok ellazítása, kifáradásának megelőzése munkamegszakítással. Közeli fixálás közben tekintsünk a távolba, hétköznapi kifejezéssel élve: bambuljunk el.

Ezeken túl az időközönkénti szűrővizsgálatok, védőszemüvegek viselése, szükség esetén a szemcseppek használata mind egyaránt hozzájárulnak szemünk védelméhez.

S mit tehetünk, ha már bekövetkezett a baj? A fénytörési hibák javítására szemüveggel, illetve kontaktlencsével történő korrekcióra van lehetőségünk, valamint napjainkra különböző műtéti beavatkozásokat is kifejlesztettek, amelyek ugyancsak megoldásul szolgálhatnak.

Az előzőekből talán kiderült, hogy bizony mi magunk sokat tehetünk ép látásunk megőrzése érdekében.

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?