Világjárványok II. – avagy a pusztító történelem

„A betegség az életet eszközzé alázza. A gyógyulás vagy a túlélés eszközévé.”

/Nógrádi Gergely/

Mindenki tudja, hogy számtalan halálos fertőzés ütötte fel fejét az emberiség történelmében, mégis talán kevesen tudnak egy-kettőnél többet felsorolni. Következzék néhány példa a történelem leghíresebb járványai közül.

A kolera

  • Legkorábban i.e. 400-ból vannak róla feljegyzések, ám meglehetősen sokáig csupán Indiában pusztított. Ázsia többi részén 1826-tól jelent meg, majd 3 évvel később tört be Európába. 1832-ben terjedt át Amerikába, ahol azonban csak a keleti part volt fertőzött régió. Ezután ismét Ázsiában, majd megint Európában ütötte fel fejét (1852-54-ben). 1866-ra a Föld összes civilizációja találkozott már ezzel a megbetegedéssel, és okkal félhettek tőle. Áldozatainak számát nehéz meghatározni, mai napig 50-60 országban tartja számon jelenlétét a WHO. Eddig körülbelül 9 nagyobb hulláma volt a megjelenésének. Halálozási rátája körülbelül 30-60%, azonban ez egyes járványok során változó.
  • vilagjarvany2-1A Vibrio cholerae vírus okozza, két fajtája van, az európai kolera és az ázsiai kolera. Az előbbi csak a nyár második felében kimutatható. A vírus enterotoxint termel, mely a vékonybél felső szakaszán a nátrium felszívódását akadályozza meg. Ezzel egyidejűleg a szervezet sok vizet választ ki, mely hasmenést okoz, és rövid időn belül vízháztartási problémák lépnek fel.
  • Lappangási ideje körülbelül 4-5 nap. Tünete híg széklet, esetenként hányás. Az igazi problémát a vízveszteség okozza, mely elérheti az óránkénti 1 litert is, 1-2 nap alatt pedig halálhoz vezet, amennyiben nem pótolják megfelelően a folyadékot. Kiszáradás után veseelégtelenség, majd keringési elégtelenség (sokk), majd eszméletlenség (kóma) vezet a halálhoz. Megfelelő folyadékpótlás esetén azonban csekély esélye van a halálnak. Tünetek rendszerint legfeljebb 6 napig vannak jelen, míg a kórokozó körülbelül 2 hétig marad a szervezetben, azonban vannak esetek, amikor az illető tartósan hordozza.
  • Elsősorban szennyezett vízzel, széklettel, hányással terjed, azonban ezekkel érintkező nyers élelmiszerek is fertőzőek lesznek.
  • Könnyen megelőzhető, ha személyes higiénia fenntartásával, valamint a nyers tengeri ételeket és a nem megfelelően hőkezelt élelmiszereket is érdemes kerülni. Létezik ellene védőoltás, azonban csak rövid ideig ad védettséget, akkor is csupán 60-70%-ban hatékony. Csupán a járványos területekre utazóknak ajánlják az oltást.
  • Fontos a vizek tisztántartása, és az emberi széklet megfelelő elhelyezése, hiszen ez egy mai napig komoly fertőzés. Fejlettebb országokban sokkal kevesebb a megbetegedés pont emiatt.

A lepra

  • vilagjarvany2-2Kelet-Afrikából származtatják a betegséget, Európába az ókorban, valamint a keresztes hadjáratok idején került be, azonban ennek a betegségnek is több hulláma volt. Jelenleg is több mint 10 millió beteget tartanak számon, főként trópusi országokban.
  • A Mycobacterium leprae okozza, mely hasonlít a TBC kórokozójára. Több fajtája is van. Ilyen a Lepromatosus, mely bőrben, nyálkahártyákon, zsigerekben daganatszerű sejtszaporulatokat képez, azaz lepromákat. Ez a legfertőzőbb, mivel a beteg váladékaiban nagy mennyiségben jelen van a kórokozó. Ez a fajtája meglehetősen gyors lefolyású. Másik változata a Tuberculloid, mely a bőr foltos elszíneződésével és érzéketlenné válásával, perifériás idegrendszeri bénulásokkal, szövetelhalásokkal, a végtagok, az arc megcsonkulásával jár. Általában az utóbbi az ismertebb fajta, azonban ez kevésbé fertőző, viszont lassú lefolyású.
  • Lappangási ideje 3-5 év, szélsőséges esetben akár 40 év, ez hozzájárul a terjedéséhez, hiszen valószínűleg már ezen idő alatt is fertőz. Azonban fontos, hogy csupán tartós testi közelség útján lehet elkapni, élelmiszerrel például nem.
  • vilagjarvany2-3A Lepromatus változatot tekintjük rosszindulatúnak. A bőr teljesen érzéketlen lesz, nem képes gyógyulásra hónapok alatt sem. A környéki idegrendszer sérülése miatt érzéskiesés következik be, ami miatt állandó zsibbadás a jellemző. Gyakori az ujjak, végtagok elvesztése részben emiatt, részben pedig az izomtápláló hatás hiánya miatt. Szemben az üvegtest gyulladása miatt vakság következhet be, valamint a szemhéj is lebénulhat.
  • Kutatások kimutatták, hogy az emberek 95%-a immunis a leprára. Ma már gyógyszerrel gyógyítható, így a megbetegedetteknek is jók a kilátásaik, bár a kezelés akár 10 évig is eltarthat. Nagyon fontos a korai felismerés, így megelőzhetőek a csonkolások és a hegek.

A pestis

  • Leggyakrabban mindenki csupán a 14. századi járványra gondol a pestis szó hallatán. Azonban fontos tudni, hogy már évszázadokkal ezelőtt is jelen volt. Legkorábban a kora középkori Bizáncból vannak feljegyzések róla, miszerint 541-542 között pusztított, naponta 10 000 ember halálát okozva. néhány hónapon belül mintegy 200 000 fő vesztette életét, ami feltehetőleg Bizánc lakosságának 40%-át tette ki. Európában 540 után jelent meg először, nem sokkal később II. Pelágiusz pápa halálát is ez okozta.
  • Legközelebb a 14. században tört ki, de egészen a 17. századig voltak hullámai helyenként. A legismertebb járvány okkal nyerte el ezt a címet, hiszen ez volt a legnagyobb: 1347 és 1353 között. 1346-ban ostromló csapatok egy pestisben elhunyt tetemét lőtték be a várba, ahol kitört a járvány. Innen hajókon menekültek emberek, így vitték szerte a nagyvilágba.
  • Yersinia pestis nevű baktérium okozta betegséget nevezzük pestisnek. Ez az eredetileg emberre ártalmatlan Yersinia pseudotuberculosisból mutálódott. Leginkább bolhák és melegvérű állatok, azon belül főként patkányok terjesztik. A bolha csípésével, míg az állatok ürülékükkel. Azonban terjed cseppfertőzéssel is, így könnyen terjed.
  • Fontos elkülönítenünk néhány fajtáját a pestisnek: a bub3ópestist, a szeptémiás pestist és a tüdőpestist, valamint az enyhe lefolyású pestist.
  • vilagjarvany2-4A bubópestis a leggyakoribb, ez főként csak bolhacsípéssel terjed. Lappangási ideje változatos (néhány óra vagy akár egy hét is lehet). Tünetei a hirtelen kialakuló magas láz, hidegrázás, izomfájdalmak, kínzó fejfájás, esetleges tudatzavar, orrvérzés, rosszullét, a csípés körül, majd mindenhol megduzzadnak a nyirokcsomók (“bubók”), leggyakrabban a lágyékhajlatokban. Ezen kívül epilepsziaszerű görcsök is jellemezhetik. Halálozási rátája 50-80%-ra tehető.
  • A szeptémiás pestis gyorsabb lefolyású, 36 óra alatt halálhoz vezethet. A kórokozók a véráramba kerülnek, ezzel hányást, hasmenést és magas lázat okoz, keringési elégtelenségeket, és szervi működésben zavarokat. Ez a fajta lehet egy másik típusú pestisnek a szövődménye is.
  • A tüdőpestis halálozási rátája 95%, azonban cseppfertőzéssel terjed, melyhez a kritikus távolság 30 cm, ezért nehezen fertőz. Lappangási ideje 1-3 nap, ezután köhögésrohamok, véres köpet, nehézlégzés és keringési zavarok keletkeznek. A halál fulladás miatt következik be.
  • Az enyhe tünetekkel járó pestis csupán enyhe lázzal és nyirokcsomók duzzanatával jár, ezután pedig életre szóló védettséget ad.
  • Megfelelő kezeléssel a halálozás 5%-ra csökkenthető. Ezalatt az értendő, hogy megfelelő mértékben kell a beteg só- és vízháztartását fenntartani, valamint antibiotikumokkal kell kezelni
  • Megelőzésében fontos szerepet játszik a rágcsálók irtása, valamint a veszélyeztetett területekre utazóknak védőoltás is áll rendelkezésükre.

A fekete himlő

  • vilagjarvany2-5Először több ezer évvel ezelőtt jelent meg. Első híresebb áldozata I. Ramszesz volt, aki i.e. 1156-ban hunyt el. Európát a kora középkorban érte el, és mintegy 1000 éven keresztül pusztított. A 18. században Edward Jenner felfedezte, hogy azok a fejőnők, akik átestek már a tehénhimlőn, vagy csak enyhén, vagy egyáltalán nem betegedtek meg. Ezután kísérleteket végzett egy fiún, először tehénhimlővel, majd fekete himlővel fertőzte meg. Ezek alapján fejlesztette ki a történelem első védőoltását. 1979 óta pedig egyáltalán nem volt fekete himlős beteg a világon.
  • Halálozási aránya kb. 40-80%, akik túl élik, sok esetben megvakulhatnak (pl. Kölcsey Ferenc). Lappangási ideje körülbelül 12 nap. Variola vírus okozza, tünetei magas láz, rossz közérzet, fejfájás, majd fájó hólyagok jelenhetnek meg az egész testen. A hegek egész életben megmaradhattak, ezenkívül hajhullással és végtagtorzulással is járhatott.
  • Vannak olyan feltételezések, miszerint egy-egy járvány, amely pestisként volt azonosítva, valójában fekete himlő járvány volt.
  • Mai napig tartanak a világban fagyasztott formában kórokozókat – az USA-ban és Oroszoszágban. A hidegháború során megegyezett a két fél, hogy elpusztítják. Ezt azonban halogatták, mert egy esetleges megbetegedés esetén ezek a minták segíthetnek az oltás kifejlesztésében. Emellett azonban ezek súlyos biológiai fegyverként is szolgálhatnak, ezért tervezték a megsemmisítésüket, de ez azóta se történt meg.

 

Az eddigiekből talán kiderült, mennyire fontos, hogy az ember figyeljen a higiéniára, hiszen látható, hogy a múltban milyen sok gondot okozott ennek a hiánya. Ha külföldre utazunk, előtte érdemes utánanézni, hogy az adott területre szükséges-e beadatni valamilyen oltást, hiszen ezzel az egyszerű kis lépéssel (és egy minimális fájdalommal) megakadályozható, hogy járvány törjön ki.

 

Trón Réka 11. A

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?