Március 20. – A Boldogság Világnapja

boldogsag-1Sokak számára ismeretlen, vagy egyszerűen csak irreleváns, hogy napjainkban már majdnem minden fogalomnak, érzelemnek, tettnek, tárgynak külön világnapot szentelnek. Az ENSZ március 20-át a Boldogság Világnapjaként határozta meg, hogy erősítse az emberekben a jóllét fontosságát. A jóllét nem csak az anyagi gazdagságot jelenti, hanem a lélek egészségét, kiegyensúlyozottságát és örömét.

Már az Ókorban élő, híres Platón műveiben is megjelenik a szeretet fontossága, ezáltal az is, hogy a boldogság csak bizonyos értékek szerinti életvitel alapján érhető el. Arisztotelész úgy vélekedett, hogy a boldogság csak erényes élet által elérhető. A boldogságot próbálja megragadni a költészet, már évszázadok óta a művészek legkedvesebb témája, és nem ok nélkül. Ez egy igen összetett és nagyon személyes érzelem. Nem specifikálható, hogy minden ember boldog lesz az erdei sétától, mert van olyan, aki nem szeret sétálni. A boldogságot mindenkiben más váltja ki, viszont maga az állapot minden ember életében megegyező. Ahogy Csőgl János írta: „ A boldogság anatómiája ma is ugyanaz, mint száz vagy ezer esztendővel ezelőtt.”

De mi is ez az anatómia? Melyek azok a vegyületek szervezetünkben, melyek gondoskodnak a különböző érzésekről? Ezek a HORMONOK.

A testünk megfelelő működéséért nemcsak az idegrendszer (systema nervosa), hanem a belső elválasztású mirigyek rendszere az úgynevezett hormonrendszer (endokrin) is felelős. Ezt a két rendszert együttesen neuroendokrin rendszernek is nevezzük.

A különböző benyomások hatására számos biokémiai folyamat aktiválódik, ezek serkentik a hormonok képződését.

Az endokrin rendszer minden egyes szerve a szervezet működését szabályozó hormont választ ki közvetlenül a véráramba.

A boldogságért felelős vegyületek:
boldogsag-2A köztudatban leggyakrabban jelenlévő boldogsághormon az endorfin. Ez a gerincesek agyalapi mirigyében, és a hipotalamuszában termelődik külső fizikai hatásra. Alapvetően a fájdalomcsillapítás és a kellemes érzés előidézése a feladata, így izgalmi állapotban, fájdalomérzületkor és orgazmus esetén túlnyomó a termelés. A szó az endogén (vagyis testen belüli) morfin (fájdalomcsillapító hatású) szavakból ered.  1975-ben két egymástól független kutatócsoport fedezte fel a vegyületet. Ritkán ismert tény, hogy terhesség során a magzati eredetű méhlepény által termelt ß-endorfin a várandósság 3. hónapjában kezd az anya vérébe kiválasztódni. Ez a folyamat később számos következményt von maga után.

boldogsag-3

Az oxitocin elnevezésű hormon szintén az agyalapi mirigy hátsó lebenyéből, a hipotalamuszból érkezik a véráramba, azonban primer feladata a simaizmok összehúzódásának serkentése, így a szülés megindítása, valamint a szoptató anyáknál az emlőből a tej kiürülését serkenti. Perifériás hatása az oxitocinnak, az orgazmus elősegítése mind a férfiaknál, mind a nőknél.

boldogsag-4

A dopamin az információ átadásában fontos szerepet játszó fehérjemolekula. Sok funkciót lát el az agyban, azonban egyik legérdekesebb a jutalmazásban betöltött szerepe. Akkor kezd el termelődni, ha valamilyen pozitív hatás következtében az élőlény jutalomra számít. Tehát egy motiváló hatású, örömet kiváltó anyag, és ennek következtében fennállhat az addikció veszélye. Az agyunk az olyan tevékenységeket, amelyhez az örömérzet párosul,az étkezést, a szerelem érzését, bizonyos tudatmódosító és kábítószerek alkalmazását dopaminnal jutalmazza. A hormonnak ezen szerepköre, a dopamin négy anatómiailag jól elkülöníthető pályarendszere közül csak egy, azonban ez a mesolimbikus pálya a legismertebb a közvéleményben.

boldogsag-5A szerotonint a gyomor-bél rendszer állítja elő. A hipotalamuszban és vérlemezkékben tárolódik. Külsőleg nem lehet bevinni. Ennek oka, hogy a szájon át bevett szer, nem szívódik fel, nem kerül a véráramba, valamint hogy intravénásan nem jut át a vér-agy gáton. A hatásköre igen komplex, hiszen a test különböző területein mást és mást eredményez. De témánkhoz kapcsolódva gyakori, hogy eufóriát és gondtalanság érzetet kelt.

boldogsag-6A pajzsmirigy sejtjei által termelt hormont tiroxinnak nevezzük. Ennek alapvető feladata a test anyagcseréjének és növekedésének vezérlése, azonban az optimális tiroxin szint nélkülözhetetlen az általános jó közérzethez, így ez is hozzájárul nem csak testünk, de lelkünk egészségéhez is.

Sok esetben azonban nem testünk alapvető hormontermelésének túl-, vagy éppen alulműködése okozza hangulatingadozásainkat, egyéb lelki problémánkat. Számtalanszor külső tényező hatására leszünk szomorúak, kedvtelenek, rosszabb esetben depressziósak. A depresszió napjainkban sajnos népbetegséggé vált, és nem csak lelki, de súlyosabb esetben fizikai tünetei is lehetnek, mint például az evés vagy alvászavar. Ez a növekvő tendencia nem csak az emberi életmód felgyorsulásának, de emellett a mai modern technika által okozott elszigetelődésnek is tulajdonítható. Az ember mint élőlény igényli a saját társadalmát, a napi szocializálódást. Természetesen általánosítani nem lehet, de következtetésképpen levonható, hogy nem minden esetben jelent megoldást a számítógép, és a közösségi média, sokszor csak egy jó beszélgetésre van szüksége az embernek, hogy a megfelelő hormonok felszabadulhassanak, és újból boldognak érezhesse magát.

Kazuma Gaiden – A boldogságról

Egyszer egy napon édesanyám megkérdezte tőlem,
mi a boldogság, fiam? Fejtsd ki nekem bőven.
De édesanyám, nem tudhatom, feleltem halkan.
Pedig a boldogság ott van minden pillanatban.

Hogy mi a boldogság? Elmondom most neked,
mikor fáradtan egy puha párnára hajthatod fejed.
Ha ölelnek és ölelsz, nem elölsz, ha szúr a bánat.
Amikor rád mosolyog gyermeked, és nem kínoz az önutálat.

Ha egyetlen percre is nevetni tudsz azon,
hogy mások is nevetnek, mert nem számít a haszon.
Haszontalan a gazdag, kinek pénze van és semmi más,
egészség és boldogság többet ér, mint szerepjátszás.

Hogy mi a boldogság? Talán az apró életdallamok,
mikor beköszönt a tavasz, és ragyognak a csillagok.
Hallod a rózsák miképp fellélegeznek egy réten,
ha nincs miért menekülnöd, elférsz a percnek örömében.

Mikor megoszthatod érzéseid, örömöt és bánatot.
Életre kel a szépség, nem hozzák ki az állatot.
Megértve és elfogadva lenni az emberek által,
kiket fontosnak tartasz, hangot adva száddal.

Hogy mi a boldogság? Adni és nem várni,
mikor jő vissza az, mit önzetlen adtál.
Egy esélynek nevezett ajtó előtt állni,
benyitni oda, mert eddig csak szaladtál.

Loibersbeck Károly

Dubi Anna 11.D

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?