A csontritkulás, a „néma járvány”

csont1

Járvány, mert csak Magyarországon közel egymillióan (600 ezer nő, 300 ezer férfi) szenvednek a betegségben, s néma, mert látszólag egészséges embereknél is jelentkezhet tünetmentesen.

A csontritkulás, szakkifejezéssel: osteoporozis napjainkban népbetegséggé vált. Alapvetően a jelenség a csont szerves és szervetlen alkotóinak a megfogyatkozását, a csonttömeg lassú és egyenletes csökkenését jelenti. Csontjainkban a szerves alkotók fehérjetermészetű anyagokból állnak, míg szervetlen alkotói 85%-ban a foszforsavas mész, kisebb részekben a szénsavas mész, ezáltal ez a generált, progresszív megbetegedés eredményezi a microarchitectura károsodását és a csontminőség romlását. Viszont ennek az anomáliának a pontos kiváltó okát nem ismerjük.

csont2

A csontritkulást több kategóriába sorolhatjuk, hiszen különböző korosztályok, különböző nemű egyedeit differenciáltan érintheti. Két fő formába oszthatjuk a betegséget. Elsődleges formái a menstruáció elmaradása után kialakuló csontritkulás, amelynek fő okozója a hirtelen fellépő ösztrogénszegénység ,  valamint az időskori csontritkulás. Ellenben ha a háttérben ismert, de nem megfelelően kezelt megbetegedés áll fenn, akkor a másodlagos csontritkulásról beszélhetünk. Ilyen másodlagos tényező lehet a diabetes, máj- és vesebetegség, idült gyomor- és bélbetegségek fokozott mellékvese működés, mellékvese hormonális kezelése, idült sokízületi gyulladás, vagy tartós véralvadásgátló szedése esetén.

Azonban a csontritkulás esetén jóval nagyobb problémát jelentenek a csökkent és gyengébb szerkezetű csont miatt eleséskor vagy akár spontán is bekövetkezhető csonttörés. Ezek a törések típusos helyeken történhetnek, és rendszerint egy törést, több kisebb törés követhet spontán. A három jellemző töréstípus az alkartörés, a csigolyatörés, valamint a csípőtájéki törés.

A csontritkulásnak vannak nem befolyásolható kockázati tényezői. Ilyen például a genetikai hajlam, a bőrszín, hiszen tapasztalalatok szerint a fehér bőrű emberek körében jóval gyakoribb a csontritkulás, mint fekete társainkéban. A nemtől is függ. A nők nagy része elszenvedője a betegségnek, egyrészt az alacsonyabb csúcscsonttömeg miatt, másrészt a klimax utáni hormonális változások során, az ösztrogén hiányában jelentősebb lesz a csontbontás, mint a csont építése. Természetesen az életkorról sem feledkezhetünk meg, hiszen az idősebb generációknál nő a kialakulására való hajlam.

 

Ellenben ha megfelelően kezeljük a csontritkulásra hajlamosító betegségeinket, kerüljük a káros szenvedélyeket (túlzott koffeinfogyasztás, dohányzás, alkoholizálás) –vagy csak módjával élünk velük –, és megpróbálunk a lehető legegészségesebben táplálkozni – ajánlott a kalciumban es D-vitaminban gazdag étkezés –, akkor csökkenthetőek a kockázati tényezők.

csont3

Nők esetében javallott a hormonterápia a menopausa alatt és után.

A rohamosan fejlődő orvoslásnak köszönhetően számtalan gyógyszeres kezelési lehetőség közül válogathatunk. Azonban ezek mindegyike terheli szervezetünket, a mellékhatásokkal minden mesterséges beavatkozásnál számolni kell. Ez nem csökkenti a hatékonyságot, de a veszélyfaktorokról nem szabad elfeledkezni.

A gyógyszeres kezeléstől függetlenül alkalmazhatunk alternatív terápiákat. Elsőként a gyógytornát emelném ki.  A napi 30-40 perces gyógytorna és egyéb mozgásformák elősegítik a megelőzést fiatalabb korban, valamint idősebb korban csökkentik a deformitást.

csont4

A séta kiemelkedő szerepet kell, hogy kapjon az időskori prevenciónál.

Napi alkalmazásban megjelenik az elektroterápia könnyű használata, valamint fájdalomcsillapító hatása miatt.

A korábbiakban volt már szó a társbetegségekről. Említésre méltó még a vérnyomás-, látás- és hallászavarok veszélye is. Rizikófaktorként megjelent már az eleséssel járó csonttörés. Az előbb felsorolt zavarok mind magukban hordozzák az elesés veszélyét. Ellenben, ha korrigálva vannak, akkor kizárhatóak ezek a helyzetek.

Sok olyan tényező van, amin laikusként is javíthatunk. A lakás ésszerű elrendezése es berendezése, az akadálymentesítés akár felére csökkentheti a csonttörések számát (pl: fürdőkádba tehető ülőke, csúszásmentes szőnyeg, kapaszkodók a lépcsőknél) . Használhatóak különböző gyógyászati segédeszközök is. A fűző stabilizálja a gerincet, a csípővédő nadrág pedig elsősorban az esetleges csípőtájéki törések elkerülésében segíthet. Időskorban a támbot, járókeret valóban nagy segítség lehet, mert amellett hogy biztos járást nyújt, a terhelést is csökkentheti.

Sajnos sok esetben ez a nagy körültekintés sem elég ahhoz, hogy megelőzzük a tragédiákat. Ha már bekövetkezett a csonttörés, elengedhetetlen a rehabilitáció. Ennek jól bevált formája a gyógytorna, és a gyógyszeres terápia.  De itt is elengedhetetlen a jó kezelő team, és az ugyanolyan fontos szerepet játszó, együttműködő páciens.

Érdekességek :

  • A nők 20-25 %-a gyors csonttömeg vesztő, akik a menopausa után évente akár 3-5% csontvesztést is tapasztalhatnak.
  • A röntgen a csontfogyást csak 30-40 % körüli csökkenéstől tudja objektíven mutatni.
  • A kávé, cigaretta és alkohol valóságos „kalciumvámpírok”. Már egy csésze kávé 8-10 %-kal növelheti a napi kalciumszükségletet.
  • Egy átlagos felnőtt csontvázának évente körülbelül 6-12%-a cserélődik ki csontátépülés folyamata során.

Dubi Anna – 12. D

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?