Villámcsapás által sújtva- avagy stroke, a csendes gyilkos

„Plesso”- azaz villámcsapás által sújtva- így emlegette Hippokratész a stroke-ot, magyarul gutaütést, szélütést, agyvérzést. A stroke angol szó, jelentése: ütés. Sajnos szinte nincs olyan ember, aki családi körben ne találkozott volna már ezzel a villámcsapás hirtelenségével jelentkező agyi katasztrófával. Ezt a tényt a statisztikák láthatóan megjelenítik, ugyanis hazánk európai viszonylatban vezető helyen áll a kardiovaszkuláris megbetegedések terén.

koponya

Egy 2002-ben végzett felmérés alapján hazánkban 100 000 főből 297-nél jelentkezik stroke, míg az EU-ban átlagosan csak 240 főnél. Becslések szerint Magyarországon ez az érték kb. 30-40 000-el nő évente. Az itthoni elhalálozások hátterében valamivel több, mint 50%-ban szív-és érrendszeri betegség, ezen belül kb. 27%-ban stroke-os megbetegedés áll. A stroke-os rohamot követő első hónapban a betegek 12-18%-a, egy éven belül 25-30%-a halálozik el.

hala

A stroke tünetei az agy vérkeringésének zavarából erednek, melyek érelmeszesedés miatt szűkülnek vagy akár el is dugulnak, így az agy vérellátása lassabbá válik, vagy akár meg is szűnhet.
Laikusként is könnyen felismerhető a betegség, ugyanis jellegzetes tünetegyüttes jelentkezik. Ha az érintett személy beszéde zavarossá válik, féloldali vagy akár teljes bénulás és a száj féloldali elferdülése jelentkezik, szinte teljes biztonsággal mondható, hogy stroke lépett fel.  A tüneteket akár látás-és nyelészavar is kísérheti.

Mi a teendő stroke észlelése esetén?

Először is nagyon fontos, hogy megerősítsük a gyanút: kérjük meg a beteget, beszéljen, mosolyogjon, becsukott szemmel tartsa a kezeit maga elé, nyújtsa ki a nyelvét, valamint két kézzel szorítsa meg a vizsgáló ember karját. Agyvérzés esetén a beszéd zavaros, a nyelv féloldalas és megcsavarodott, az egyik kéz leereszkedik, és érezhetőbben gyengébb szorítóerőt képes kifejteni. Amennyiben a gyanú továbbra is fennáll, teremtsük meg a biztonságos környezetet, nyugtassuk meg a beteget, fektessük oldalt, a felsőtestet enyhén megemelve olyan módon, hogy a bénult oldal legyen alul. Ez azért szükséges, mert a vérzés az ellentétes agyfélen következett be, és fontos, hogy a traumát elszenvedett rész kerüljön feljebbre. Eszméletvesztett beteg esetében az elsősegélynyújtásnál tanultak szerint helyezzük a beteget stabil oldalfekvésbe szintén úgy, hogy a bénult testfél helyezkedjen el alul, valamint mind eszméleténél lévő és eszméletvesztett beteg esetén is a lehető legrövidebb időn belül hívjuk a 104-et.

stroke

Kiket veszélyeztet leginkább ez a betegség?

A stroke leginkább az idős, 60 év feletti populációt fenyegeti. Adatok szerint a nők gyakrabban kapnak szélütést, ami az magasabb várható életkorra vezethető vissza. A betegség kialakulásának valószínűségét genetikai tényezők is befolyásolhatják. Érdekesség, hogy kutatások szerint afroamerikai és bizonyos ázsiai népeknél, illetve kis súllyal született embereknél gyakrabban lép fel a betegség.

Mivel az emberi agy csak bizonyos korlátok között képes a regenerációra, különösen fontos, hogy megpróbáljuk a stroke-ot és a hozzá hasonló agyi érkatasztrófákat elkerülni.

Mi vezethet a kialakulásához?

Mivel a stroke-ot a szív-és érrendszeri betegségek körébe soroljuk, így a rizikófaktorait növelő tényezők is szinte ugyanazok, mint a szívinfarktusnál. Ilyenek kiemelten a magas vérnyomás, az elhízás, a 2-es típusú diabétesz, a magas koleszterinszint, a dohányzás, nagymennyiségű alkoholfogyasztás, helytelen táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód, a vér alacsony D-vitamin szintje, valamint a magas szérumhúgysavszint, az orális fogamzásgátlók használata (különösen a 35 év feletti és/vagy dohányzó nőknél). A szélütés kockázatát növelik továbbá a szív és érrendszer különböző betegségei, mint például a pitvarfibrilláció vagy a nyaki verőér lerakódások (plakkok) okozta szűkülete, valamint a korábban már említett genetikai fogékonyság mellett a kor, a nem és etnikai hovatartozás.

Élet a stroke után

stroke_utan3A strokenak számos, még a rehabilitáció után is fennálló, kellemetlen szövődménye lehet. Ilyenek a hangulatingadozások, megváltozott pszichés állapot, valamint rendkívül gyakori az esetek 35-40%-ban fellépő a post-stroke depresszió, vagyis a stroke utáni depresszió megjelenése, mely egy negatív effektus a betegség mortalitására nézve is. Korábbi teóriák szerint a depresszió ezen formájának hátterében a beteget ért szellemi hatások állnak (megváltozott szociális megítélés, mozgáskorlátozottság, ill. egyéb neurológiai hatások), ám az a mai orvostudomány a jelenséget már inkább tudományosabb módon közelíti meg. A legfrissebb állítások szerint stroke után felborul az agyban a transzmitterek rendszerének egyensúlya. A stroke_utan2transzmitterek, más néven ingerületátvivő anyagok kémiai molekulák, melyek képesek sejtek között információt továbbítani, ezáltal idegrendszerünk működésében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. Ezek ellenére sem szabad azonban azt hinnünk, hogy a pszichikai tényezők nem játszanak fontos szerepet a post-stroke depresszióban. A katasztrófát elszenvedett beteg nem lesz képes azt a teljesítményt hozni akár munkában, akár otthon, amit régebben. Ezért a páciensben a depresszió és letörtség érzete felerősödik, amihez hangulatingadozások társulnak, amik mind a beteg, mind a hozzátartozók számára sok nehéz helyzetet teremtenek. A szociális illetve társadalmi hatásokon kívül számos egyéb hatása is van a stroke utáni depressziónak: a megbetegedés stroke_utan1kimenetele romlik, nehézkesebb lesz a rehabilitáció, több szövődmény léphet fel, továbbá nagyobb lesz az esély a személy elhalálozására is. Ezek mellett nem esett szó, a rehabilitáció elhúzódásáról-ami a kórházak számára jelentős anyagi megterhelés-, valamint az érintett nehezebben lesz képes visszailleszkedni a mindennapok közegébe. Post-stroke depresszió után növekszik egy újabb agyi katasztrófa jelentkezésének a valószínűsége is. A fentieket összegezve a pszichés állapot megváltozásának számtalan káros következménye van, ám sajnos a legtöbb esetben mégis sokszor kezeletlen marad. Ha mégis kezelik, pszichiáter által felírt gyógyszeres kezelésben részesül a beteg, illetve nem lehet eléggé hangsúlyozni a család, kezelőorvos, és a pácienset körülvevő emberek toleranciájának, empatikus hozzáállásának nélkülözhetetlenségét, melyek egy depresszióban szenvedő ember állapotát nem csekély módon javíthatják.

A depresszió mellett az esetek 9-33%-ban fellép post-stroke demencia is. Ilyenkor az érintettre jellemzővé válik a személyiség megváltozása, meglassultság, zavartság, járáskoordinációs nehézségek, stb.

A szélütés gondozása két szinten történik. Egyik részről a háziorvos precízen követi a beteg állapotát, aktív prevenciós szerepet vállal, valamint szükség esetén megteszi a megfelelő intézménybe való beutalást. Másrészről fontos a különböző kontrollokon való megjelenés. Az agyi ereket érintő megbetegedések gondozása több szakembert igényel: mind szakorvosokat (háziorvos, neurológus, kardiológus, érsebész, stb.), illetve adott esetben szükség lehet gyógytornászra, logopédusra.

A tények nyelvén

  • A gazdaságilag fejlett országokban a stroke a harmadik leggyakoribb halálok.
  • A betegek közel 70%-a 65 évnél idősebb.
  • 55 éves kor utána stroke kockázata tízévenként a duplájára nő.
  • A dohányosok kockázata 50%-kal nagyobb, mint a nemdohányzóké.
  • Körülbelül az esetek 70%-ában szerepet játszik a stroke kialakulásában a magas vérnyomás.
  • A jelentős elhízás 50–100%-kal emeli a kockázatot.
  • 2-es típusú diabétesz esetén 1,8–6-szor valószínűbb a betegség kialakulása.
  • Nagy mennyiségű növényi rostban gazdag táplálék fogyasztása 40-50%-al le tudja faragni a stroke jelentkezésének kockázatát.
  • A megbetegedés utáni újabb roham fellépésének valószínűsége az első évben 10–12%, 2–5 éven belül 5–8%, 5 éven túl 30–40%.
  • A rohamot túlélők 50%-a munkaképtelenné válik, 30-40%-a tartós ellátásra szorul.

A stroke szociális helyzettől függetlenül jelentkezhet bárkinél, bármikor. A fenti adatok tükrözik, mekkora terhet is jelent ez a katasztrófa az egyén, a család, az egészségügy számára egyaránt. Ezért is fontos a primer prevenció (elsődleges megelőzés), vagyis a betegség kialakulásának megelőzése az egyén részéről a megfelelő életmód folytatásával, a társadalom részéről pedig dohányzásellenes, egészséges táplálkozást segítő, fizikai aktivitás növelését támogató programokkal. A szekunder (másodlagos) prevenció keretében a vérnyomásszűrés  és a magas vérnyomásos betegek gondozása, gyógyszeres kezelése fontos,  melyben családorvos nélkülözhetetlen szerepet játszik.
Nem lehet eléggé kihangsúlyozni, mennyire fontos a beteg lelki támogatása. Egy egészséges ember számára felfoghatatlan, milyen érzés lehet egy lebénulás miatt örök életre tolószékbe kerülni, és (megpróbálni) feldolgozni, hogy a korábban rutinos dolgok már nem olyan jól, vagy egyáltalán nem is mennek. Egy depressziós ember sokszor még saját maga sem képes megbirkózni az elszürkült érzelmi életével, hangulatingadozásával, így önmaga számára is terhet jelent, ami kilátástalanságát csak még nagyobb mértékben elmélyíti.

Egy stroke-ot elszenvedett, akár tolószékbe került beteg esetében nagyon fontos a megfelelő türelem és empátia, legyen szó a hozzátartozókról, vagy akár egészségügyi szakemberekről. Stroke-os roham jelentkezésénél a kialakuló szövődmények elkerülése érdekében feltétlenül fontos a helyes elsősegélynyújtás és mentő hívása.

A stroke időtlen betegség. Churchill, Kleopátra, II. Ramszesz, Lenin, Händel, Sztálin, Pasteur, Voltaire… Nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a felsorolt nevek mindenki számára ismertek, így tudjuk, hogy ezen emberek különböző korokban, különböző helyeken éltek: ám mégis mindegyik híres, avagy hírhedt személy halálának hátterében a stroke állt. A stroke nem ismer kivételt, megjelent uralkodóknál, politikusoknál, tudósoknál, de ugyanúgy előfordulhat családunkban, ismerőseink között is. Törekedjünk arra, hogy megelőzzük a betegség kialakulását, és szükség esetén intsük hozzátartozóinkat, ismerőseinket is a helyes életmód folytatására.

Felhasznált irodalom:

Dr. Szabó Tamás: Felnőtt esettanulmány

http://www.szeretemazeletem.hu/hu/beteg-vagyok/legyunk-vele-tisztaban-minden-amit-a-szelutesrol-tudni-kell/

http://elsosegely.hu/cikk.50.agyi_erkatasztrofa_stroke

Ádány Róza (szerk.): Megelőző orvostan és népegészségtan Medicina Bp. 2006

Kolonics Mária Veronika, Lovassy László Gimnázium, Veszprém

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?